Pensaun Vitalisia + Eis Tituláres = Korrupsaun Legál

www.temposemanal.com »

October 3rd, 2011

Korrupsaun hanesan hosu (kentut), ita bele horon nia iis, maibé ita labele kaer nia ilas (wujud). Hanesan mós ho Lei Pensaun Vitalisia no Lei Pensaun Eis Titulares ne’ebé lideransa iha nasaun ne’e uza hodi próteze aan atu halo korrupsaun.

Luta ne’ebé mak FRETILIN halo durante tinan 24 nia laran hodi liberta povu no nasaun husi invazaun sai nu’udar valór ketak ba povu hodi rekoñese katak, Partidu FRETILIN ‘hatene’ determinasaun rai no povu iha futuru hodi bele realiza ideia ne’ebé partidu istóriku ne’e defende durante tempu rezisténsia. Ne’e duni , iha inisiu, liu husi eleisaun ba Asembleia Konstituinte maioria povu Timor fó konfiansa ba partidu FRETILIN hodi hakerek Konstituisaun (Lei Inan) ba nasaun Repúblika Demokrátika Timor Leste (RDTL).

Maibé, saida mak Partidu FRETILIN halo iha tempu ukun aan nia laran diferente ho luta ne’ebé mak eroi sira halo durante tinan rua nulu resin. Sira nunka sura sira nia kole no sakrifísiu ne’ebé mak sira halo hodi liberta povu no nasaun ne’e.  Maibé, Membru Parlamentu sira foin tinan lima tuur iha uma fukun ‘luxu’ ne’ebé kompleta ho AC (Air Conditioner) no kadeira mamar, sira hahú konta sira nia kolen. Maibé, sai mak akontese, ema sira ne’ebé sei konsege aproveita no goza sira nia moris iha tempu ukun rasik aan ne’e, tenta atu trai prinsipiu FRETILIN kuda metin ona.  Iha fin lejizlasaun, Parlamentu Nasionál aprova dekretu lei Governu No 1/2007 no No 2/2007 kona-ba lei pensaun vitalisia no eis titulares. Lei ne’e membru Parlamentu sira finje aprova, atu nune’e, bainhira remata sira nia misaun iha Parlamentu, sira toba de’it iha uma mós bele hetan osan nafatin.

Lei pensaun vitalisia ne’e rasik kontra ona prinsípiu luta FRETILIN nian durante tinan 24 nia laran. Deputadu sira husi FRETILIN ne’ebé mak uluk tuur iha Parlamentu ladún hatene karik, saida mak prinsípiu FRETILIN nian iha luta ba ukun rasik aan. Tan ne’e, presiza atu ‘hanorin’ fali sira kona-ba luta FALINTIL nian.

Benefisiáriu husi lei pensaun vitalisia maka eis membru Governu no eis Deputadu sira. Eis titulár sira ne’e iha direitu liu mak hanesan eis Prezidente Repúblika, eis Primeiru Ministru no eis Prezidente Parlamentu Nasionál. Husi ema hirak ne’e hotu sei hetan saláriu 100% hanesan ho deputadu, membru Governu, titulár atuál sira. Tuir loloos lei tenke bazeia ba prinsípiu justisa no igualdade umana. Maibé, Lei Pensaun Vitalisia no Lei Eis Titulares lao dok husi prinsipiu umanu no sai nu’udar lei korruptu. Tanba, normalmente iha nasaun sira seluk, Parlamentu Nasionál nu’udar reprezentante povu, halo Lei hodi benefísia nia povu. Maibé, oin seluk ho Parlamentu Nasionál Timor Leste nian, ne’ebé aprova Lei hodi hariku aan.

Membru Asosiasaun Hak, Sisto Dos Santos hateten, liafuan liberta povu ne’e slogan no retórika de’it. Tanba, atu liberta povu oinsá, se kuandu ema ne’ebé la iha ona kontribuisaun ba rai ida ne’e, mais estadu selu nafatin sira. “Ami konsidera Pensaun vitalisia parte husi korrupsaun polítika. Tanba, sira uza sira ninia intelektualidade polítika hodi manipula no konsege produs lei para fó benefisiáriu ba sira de’it,” tenik nia.

Nune’e, kestaun ne’e bele hamosu tan klase sosiál, tanba fahe entre klase elite ho povu terus na’in sira. Dezigualdade sosiál ne’ebé boot, hamosu injustisa sosiál, hamosu laran moras (kecemburuan) sosial, hamosu deskonfiansa povu ba nian reprezentante sira, klase polítiku sira bele lakon fiar husi povu, tanba hamosu diskriminasaun iha estatutu sosiál.

Tuir Sisto, Lei ne’e fó vantajen ba grupu ne’ebé mak iha kapasidade, iha intelektualidade hodi hetan nafatin previliziu husi riku soin povu no nasaun nian. Ne’e duni, HAK konsidera Lei ida ne’e atu fó kondisaun ba ema balun hodi sai riku iha rai ida ne’e.  “Lei ne’e fó previliziu de’it ba grupu no ema balu atu sai Bainó no Liurai iha rai ida ne’e, hodi hais povu nia kosar been no hais riku soin rai ida ne’e atu hariku de’it sira nia grupu, família no sira nia aan,” tenik nia.

Simplesmente, haree ba profesór sira ne’ebé dedika sira nia aan hodi forma future nasaun nian. Enfermeiru no médiku sira dedika aan hodi serve povu sira iha suku to’o aldeia, laiha fasilidade transporte hodi apoiu sira nia servisu. Saláriu mínimu ne’ebé sira hetan mak US$ 150 to’o US$ 180 kada fulan ida.

Faluk oan kiak sira sei moris sira simu US$ 100/fulan, idozu simu fulan USD 30/fulan, traballadór moris ho saláriu mínimu US$ 80 to’o US$ 100 servisu loron 6 iha semana ida nia laran, laiha Seguru ba vida. Ba Funsionáriu Públiku, Polisia Nasionál Timor-Leste (PNTL) ho F-FDTL sira bainhira hetan azár ka mate iha oras servisu nian ka iha ne’ebé de’it, estadu so tau matan ba sira, ka hetan subsídiu durante fulan 3 de’it.

Maski nune’e, Prezidente Parlamentu Nasionál, Fernando Lasama de Araújo hateten katak, osan ne’ebé mak hasai ba pensaun vitalisia ne’e uitoan de’it kompara ho osan ne’ebé mak selu ba funsionáriu, veteranu, bolsu da mae inklui mós subsídiu ba idozu sira. “Ema ne’ebá mak dehan osan ba hotu vitalisia ne’e la loos ona. Ha’u hanoin ema ne’ebá ko’alia ne’e tenke masuk akal sedikit,” dehan Lasama baTEMPO Semanál, foin lalais ne’e.

Nune’e, antes ne’e, eis Deputadu Clementino dos Reis Amaral hateten, agora daudaun eis membru Parlamentu Nasionál balu estuda iha rai li’ur. Ne’e duni, husi pensaun ne’ebé sira hetan ne’e maka fasilita sira nia estudu iha rai li’ur.

Esperiénsia ne’ebé Clementino iha katak, nasaun balu eis membru PN hetan 75% no balu fo 50% husi totál vensimentu membru PN ativu. Maibé, Timor iha osan natoon atu selu pensaun ba eis membru Parlamentu Nasionál husi Elang no Kakatua hetan ne’ebé kada fulan bele produz osan millaun US$ 1,5 kada fulan. Nune’e, bainhira Greater Sun Rise produz bele hetan too 1 Biliaun.

“Ami ne’ebé halo ona konstituisaun hodi hotu-hotu hela iha laran, ne’e duni atu persege sira labele. Balu ko’alia tanba sira la tuur iha ne’e,” eis deputadu bankada KOTA ne’e.

Lei Pensaun Vitalisia Fó Perigu Ba Fundu Petrolíferu

Tinan sanulu resin rua Timor Leste ukun aan. Po­vu tomak ho es­peransa boot atu hetan mo­ris di’ak, iha uk­un rasik aan ida ne’e. TL iha rikeza oi-oin: Mina ho gás, ne’ebé poténsia boot tebe-tebes atu dezenvolve povu nian mo­ris. Nune’e iha mós produtu seluk hanesan kafé, ai-kameli, Nu’u, kamii, ai-oan mutin, batar, ai-farina, manganés, marmer inklui poténsia sira seluk ne’ebé bele fó benefísiu dire­tamente ba povu.

Ho po­t­én­sia riku soin ne’ebé ma­k iha, povu pre­­siza lideransa polítiku ne’ebé ho laran luak, ha­karak hanorin povu atu hat­ene polítika ekonomia, saúde, edu­kasaun, liu-liu dezenvolvimentu eko­­n­­omia povu nian, atu po­vu mós bele hetan dir­e­ta­mente benefísiu husi área ne’e.

Ukun rasik aan, ne’ebé povu iha rai ida ne’e sak­rifika ho sira nian moris to­mak. Ukun rasik aan ne­’ebé povu moris ham­utuk ho asuwa’in FALI­NTIL fó nia kontri­buisaun uit­oan ka barak to’o hetan in­dependénsia. Ikus mai, iha ukun aan nia laran, ema balun aproveita hodi halo regulamentu ne’ebé bele benefisia sira nia aan. Povu ne’ebé uluk luta ba nasaun ne’e sira tau sees ba kotuk.

Iha tinan 2007, deputadu sira iha Parlamentu Nasionál aprova Lei No 1/2007 no Lei No2/2007 ho naran Pensaun Vitalisia no Eis Titulares. Lei ne’e finje halo hodi garantia moris di’ak ulun na’in sira.

Iha lei ne’e rasik hateten katak, eis Deputadu, membru Governu inklui titulár sira, sei simu pensaun ho montante osan ne’ebé hanesan no Deputadu, membru Governu no titulares atuál sira simu.

Agora daudaun salariu ba Deputadu sira kada fulan ida hetan US$ 1.500, Sekretáriu Estadu US$ 1.500, Vise Ministru US$ 1.625, Ministru US$ 2.000. Ne’e duni, husi eis deputadu na’in 88 iha lejizlatura dahuluk mak hotu-hotu hetan saláriu US$ 1.500 iha fulan ida tenke hasai osan US$ 132.000 no iha tinan ida US$ 1.584.000. Númeru ne’e seidauk inklui eis Ministru, eis Vise Ministru, eis Sekretáriu Estadu no mós eis titulares sira iha Governu Konstitusionál dahuluk nian.

Ne’e duni, bainhira konta hamutuk grupu ki’ikoan ne’e nia pensaun soma hamutuk, iha tinan ida nia laran Estadu bele hasai osan to’o millaun US$ 2.000.000 hodi selu sira. Tanba, tuir lei Pensaun Vitalisia, grupu ki’ik ne’e la’ós de’it hetan vensimentu 100% husi atuál titulár no deputadu sira. Maibé, sira mós iha direitu ba regalias seluk-seluk tan.

Bainhira ema sira ne’e hakarak ba pasiar rai li’ur, hola karreta foun, halo uma, tratamentu saúde família uma laran, Estadu iha devér atu hasai osan hodi selu sira to’o sira mate. Hakarak ka lakohi tenke kumpre tanba ida ne’e sira hatuur ona iha lei.

Iha tinan oin númeru eis Deputadu sira sei aumenta tan na’in 65, eis membru Governu hamutuk na’in 38. Tanba ne’e, iha tinan oin benefisiáriu ba pensaun vitalisia aumenta na’in 103, totál hamutuk iha períodu rua nian bele atiji to’o ema na’in 200. Iha Estadu tenke hasai osan US$ 3.600.000 kada tinan hodi selu distintu eis deputadu no eis membru Governu sira.

Númeru ne’e klakulasaun ba periodiza rua mai. Maibé, imajina took, bainhira períodu haat ka lima mai númeru eis deputadu, eis Ministru no seluk tan sei aumenta maka’as no osan ne’ebé iha labele uza ba dezenvolvimentu tanba tenke selu ba eis deputadu no membru Governu sira hanesan sita ona iha Lei Pensaun Vitalisia.

Ne’e duni, bainhira Governu atu hasai osan hodi halo dezenvolvimentu ba nasaun nian, dala ruma ema balun sempre ‘garganta’ katak, labele hasai osan barak husi fundu petrolíferu, tanba ida ne’e hanesan rikeza úniku ne’ebé mak Timor Leste iha. Maibé, dala ruma ema sira ne’e haluha katak, osan ne’ebé hasai husi fundu petrolíferu la’ós de’it ba dezenvolvimentu nasaun nian, maibé atu habokur mós eis membru governu ho no eis deputadu sira ne’ebé mak hetan benefisiáriu husi lei pensaun vitalisia.

Ne’e duni, pensaun vitalisia ne’e mós sai hanesan ameasa boot ba fundu petrolíferu ne’e rasik. Agora dala ruma seidauk sente, maibé iha tinan 50 oin mai maka situasaun (sistema selu pensaun vitalisia) laiha mudansa, Estadu tenke prepara osan lubuk ida hodi selu eis deputadu no eis membru Governu sira ne’ebé mak troka malu kaer ukun. Tanba husi períodu ba períodu ema aumenta ba beibeik.

“Ita bele imajina se kuandu tinan-tinan tenke produs ema 65, depois tinan 5 sira tenke hetan pensaun vitalisia, entaun iha tinan rua nulu (20) nia laran estadu tenke gasta osan hira hodi aloka ba ema sira ne’ebé mak hetan direitu pensaun vitalisia,” dehan Sisto Dos Santos membru Asosiasaun HAK.

Nune’e, membru Front Mahasiswa ne’e mós sujere atu elimina lei ne’e, tanba lei ne’e’ la fo benefísiu ba povu tanba benefísiu husi lei ne’e ba grupu balun de’it.

“Lei ne’e la’ós atu reviu de’it. Maibé, Lei ne’e tenke elimina no aborsiu ona, tanba Lei ne’e la relevante,” tenik nia ho lian maka’as.

Nune’e, proponente revizaun Lei Pensaun Vitalisia, Deputadu Adérito Hugo da Costa, membru bankada CNRT, antes ne’e hateten katak, revizaun tenke halo agora, se lae sei fo todan finanseiru Estadu iha futuru. Tanba, tinan 50 tan eis titulár no eis Deputadu no membru Governu barak ona, ne’ebé estadu tenke selu sira.

“Lei ne’e sei fo beban berat ba estadu. Ne’e duni, tenki altera agora kedan,” tenik nia.

Nia fó ezemplu, iha nasaun Alemaña ne’ebé oras ne’e nadaun ‘atrapalla’ atu selu pensaun ba eis titulár, eis deputadu no eis membru governu sira tanba adopta lei hanesan Timór nian agora daudaun ne’e.

Nia dehan, fatór seluk husi lei ne’e, sei dudu estadu atu deve osan hodi selu pensaun vitalisia no eis titulár sira. Ne’e duni, alterasaun ne’e atu breve bainhira laiha income Estadu bele selu nafatin pensaun hirak ne’e.

Hata’an ba preokupasaun ne’e Prezidente Parlamentu Nasionál Fernando Lasama de Araújo hateten, pensaun vitalisia sei la gasta osan barak. Tanba, osan ne’ebé uza hodi halo dezenvolvimentu barak liu kompara ho pensaun ba vitalisia no eis titulár sira.

“Pensaun vitalisia ne’e atu halo kiak fali estadu ne’e la loos. Tanba osan ne’e mós timor oan mak simu,” dehan Lasama.

Nia hatutan, osan ne’ebé mak oras ne’e daudaun deputadu, membru Governu no vitalisia sira simu boot tanba situasaun mundiál. Valór osan dolar komesa tuun ne’ebé mak Timor uza hanesan nia moeda tuun kuaze 30%. Tanba ne’e, ezije hasae saláriu mós hodi bele kondís ho situasaun agora ne’e.

Haree ba situasaun hirak ne’e, iha tinan 2008 membru Parlamentu Nasionál sira konsensu hamutuk hodi halo revizaun ba lei ne’e. Deputadu husi bloku AMP no opozisaun balun prepara ona draf hodi halo revizaun.

Nune’e, Deputadu bankada CNRT Paulo Fátima Martins ezije ba meza Parlamentu Nasionál atu tau lalais ajenda hodi halo revizaun ba lei Pensaun Vitalisia no Lei Eis Titulares ba órgaun estadu tomak.

Bankada Fretilín rasik, antes ne’e, husu ba meza Parlamentu Nasionál atu halo aliterasaun ba Lei Pensaun Vitalisia ho Lei Eis Titulár ba órgaun estadu tomak.

Vise Prezidente Bankada Fretilín, Francisco Branco hateten, bankada Fretilín hakarak entrega rekerimentu ida hodi husu ba Prezidente Parlamentu atu halo alterasaun ba lei eis titulares no lei vitalisia ninian, tanba momentu ida ne’e meza da Prezidensiál seidauk simu. Tanba, lei ne’e sai fali matéria ida hanesan kilat musan hasoru Fretilín dezde tempu kleur ona.

Nune’e, Prezidente Parlamentu Nasionál, Fernando Lasama de Araújo hateten, membru Parlamentu Nasionál ko’alia dala barak ona atu haree fila-fali lei ne’e. Ne’e duni, antes segundu lejizlatura remata sira sei aprova revizaun ba lei ne’e.

Revizaun ne’ebé mak Parlamentu Nasionál hanoin atu halo, tuir nia, deputadu sira tenke serve iha Parlamentu mínimu tinan sanulu (10) ka sanulu resin lima (15). Nune’e tenke serve Estadu iha parte seluk.

“Obriga tenke halo servisu ruma. Bele sai konselleiru ba asembleia kámara munisipál ho apoiu fó gratuita”.

Maski nune’e, Eis Titulares no eis Deputadu sira konkorda, maibé revizaun lei ne’e tenke baku ba oin. Revizaun lei ne’e vigor de’it ba atuál membru Parlamentu Nasionál no membru Governu sira agora ne’e. Labele ba vitalisia no titulár hotu-hotu.

Eis Deputadu, Clementino dos Reis Amaral antes ne’e hatete, lei ne’e implementa karik baku ba oin. Nia rasik mós konkorda atu eis membru PN sira sira 50% husi vensimentu membru PN atuál maibé, ba lejizlativa ba oin.

Esperiénsia ne’ebé Clementino iha katak, nasaun balu eis membru PN hetan 75% no balu fo 50% husi totál vensimentu membru PN ativu. Timor iha osan natoon atu selu pensaun ba eis membru Parlamentu Nasionál husi Elang no Kakatua hetan millaun US$ 1,5 millaun kada fulan. Nune’e, bainhira Greater Sun Rise produz bele hetan too biliaun US$ 1.

Nune’e, eis titulares Francisco Guterres ‘Lu-Olo’ hatete ona antes ne’e katak, pensaun ne’ebé iha ne’e direitu adkeridu kokonaba iha núkleu esensiál konstituisaun, ne’ebé garante estabilidade entre sidadaun ho estadu liu husi lei ne’ebé iha ona.

Tanba ne’e, kuandu iha situasaun jurídika iha mak entre sidadaun ho estadu iha estabilidade ona, lei seluk labele mai sobu ida ne’e. Mais kuandu ko’alia kona-ba direitu fundamentál sidadaun hotu-hotu nian mak lei ida mai, lei ida ne’e laiha retroativu, katak lei ne’e la baku ba kotuk.

Hataan ba ida ne’e, eis Deputadu Fernando Dias Gusmão, iha momentu ne’ebé hateten, lei ne’e la’ós baku ba oin de’it. Lei ne’e regula mós eis titulares ne’ebé iha. Tanba, lei ne’ebé kontinua vigora lei ida uluk. Lei alterasaun ne’e atu altera de’it artigu ida rua iha laran. Signifika katak, artigu seluk-seluk ne’ebé ba altera kontinua vigor, maibé artigu ne’ebé altera ne’e mak uza foun ne’e.

Ne’e duni, nia hatete, lei ne’e la’ós ba oin. Lei nee ba hotu kotuk. Kuandu interpretasaun katak lei n’ee ba de’it oin, entaun klakulasaun tempu labele sura ona asembleia konstituinte no primeiru Parlamentu. Lei ne’e tenke regula husi uluk kedan mak mai.

Estadu Hasai Osan Barak Serve Mari Alkatiri

Eis Primeiru Ministru, Marii Alkatiri

Lei Pensaun Vitalisia no Eis Titulares sai hanesan insultu ba povu, tanba lei ne’e laiha valór no atu benefisia de’it lideransa sira nia interese. Tanba de’it, atu garantia sira nia dignidade, Estadu tenke hasai osan lubuk ida hodi serve sira nia moris di’ak no dignu. Dignu ba sira, mai be oinsá ho povu ki’ik sira ne’ebé mak kleur ona espera atu bele hetan netik etu bukan tolu iha loron ida nia laran?

Ema ne’ebé mak hetan benefísiu boot husi lei ne’e ida mak eis Primeiru Ministru Mari Alkatiri. Osan barak mak Estadu gasta ona hodi nia no nia família sira bele moris ho dignu.

Tuir lista pedidu husi eis titulár Mari Alkatiri iha pontu 18 ne’ebé mak nia husu ba Governu hodi responde. Husi totál hirak ne’e, soma hamutuk, iha tinan ne’e Governu tenke hasai osan hamutuk US$ 737.547, Númeru osan ne’e seidauk inklui mós sosa karreta ba gabinete eis titulár, telemovel 2 no viajen ba Sudaun Súl no Portugál.

Pontu-pontu ne’ebé mak Sekretáriu Jerál partidu Fretilín husu mak hanesan tuir mai ne’e,

1.      Asesór gabinete ho saláriu US$ 2.000/fulan

2.      Empregada na’in rua (2) ho saláriu US$ 150 ba ema ida/fulan.

3.      Motorista na’in rua (2) ho saláriu US$ 200 ba ema ida/fulan

4.      Responsavel manutensaun rutina ho saláriu US$ 170/fulan

5.      Traballadór hamoos jardín ho saláriu US$ 150/fulan

6.      Reabilitasaun rezidénsia ofisial US$ 429.680,99

7.      Orsamentu ba muda sasaen ba rezidénsia ofisial US$ 99.924,89

8.      Reabilitasaun rezidénsia temporariu US$ 88.408,35

9.      Osan selu uma temporariu US$ 4.000/fulan no aumenta US$ 6.600/fulan ba reabilitasaun obra.

10.  Telemovel 2 ba gabinete

11.  Viajen ba Sudaun Súl no Portugál

12.  Kombustivel ba asesór US$ 1.000

13.  Pagamentu ba servisu manutensaun karreta US$ 8.530,5

14.  Servisu instalasaun eletrisidade iha rezidénsia US$ 9.935,05

La’ós ne’e de’it, iha tinan 2008 Mari Alkatiri mós hatama pedidu hodi trata nia moris dignu. Pedidu ne’ebé mak Alkatiri hato’o ba Ministériu Finansas, husu selu seguransa, kombustivel no manutensaun karreta estadu, osan ne’ebé soma hamutuk iha tempu ne’ebá hamutuk kuaze US $ 11.602.125,00 seidauk inklui nia vensimentu no seluk-seluk tan.

Pedidu Alkatiri nian ne’ebé mak haruka Ministériu Finansas iha loron 19 Fevereiru 2008 hateten, bajeia ba artigu 18 lei n^o 7/2007, Alkatiri husu automovel, kondutór no kombustivel. Nune’e, nia mós husu manutensaun ba nia rezidénsia, selu eletrisidade, selu saneamentu no seluk tan.

Pontu sanulu (10) ne’ebé mak Alkatiri husu ba governu mak hanesan tuir mai;

1.      Rezidénsia ne’ebé kondisaun di’ak no dignu ba nia nu’udar eis titulares. Ne’e duni, ne’e nia husu atu halo luan no hadi’a tan nia rezidensiál, ne’ebé obra la’o hela.

2.      Automovel (karreta) estadu foun ba servisu, kondutór no kombustivel, inklui kondutor, mekanizmu oinsá hetan kombustivel no despeza ba manutensaun.

3.      Protesaun ba nia aan iha nia rezidénsia.

4.      Direitu hetan servisu fatin, telefone 1, telemovel 2,

5.      Direitu ba despeza viajen ne’ebé tenke trata no di’ak.

6.      Direitu viajen internasionál tinan ida dala ida ho akompaña husi ema nain rua.

7.      Direitu livre tránzitu.

8.      Direitu hetan tratamentu médiku.

9.      Direitu importa karreta 1 atu uza pesoál kada tinan lima dala ida, inklui materiál konstrusaun uma privada no mobiliáriu uma laran ho livre taxa no impostu.

10.  Viajen livre ba família.

Haree ba kestaun ne’e, membru asosiasaun HAK, Sisto dos Santos hateten, pensaun vitalisia ne’ebe prefere ba ema nain 3, Francisco Xavier Amaral mak iha direitu liu atu hetan, tanba nia laiha forsa atu servisu. Maibe, ba pesoal balu ne’ebe mak sei koletivu no forsa atu halo buat seluk, la justu bainhira sira hetan direitu ne’e.

Pensaun vitalisia ne’e atu fo ba ema ne’ebe mak kontribui ona sira nia sakrifisiu boot ba rai ida ne’e no daudaun ne’e nia laiha ona kapasidade atu hetan buat ruma. Ne’e duni, estadu tenke valorize. Ezemplu, pozisaun hanesan abo Xavier.

Nia dehan, Deputadu balun ne’ebe mak ho idade produtivu no laiha ona kontribuisaun ba nasaun no estadu, maibe simu nafatin pensaun vitalisia, entaun ida ne’e hanesan parte ida husi esplorasaun ba riku soin povu no estadu nian.

Tuir Sisto, Mari Alkatiri labele simu direitu 100%, tanba tenke iha buat balu ne’ebe mak nia tenke oferese duni ba estadu ida ne’e. Xavier iha direitu fundamental, maibe hanesan Mari Alkatiri, nia sei iha kondisaun ne’ebe sei produtivu.

“Ami hanoin katak, karik periodu hira tan mak nia bele iha direitu pensaun, tanba daudaun ne’e pratikamente nia (Alkatiri) sei iha energia ne’ebe mak diak atu kontinua nafatin ninia kontribuisaun ba rai ida ne’e,” tenik nia.

Mari: “Labele Buka Ataka De’it”

Hataan ba preokupasaun hirak ne’e, eis Primeiru Ministru Mari Alkatiri hateten, pensaun ne’ebé nia nia hetan nu’udar kontribuisaun ninian ba nasaun. tanba, pás no estabilidade iha nasaun ne’e la sees mós husi nia kontribuisaun. Tanba ne’e nia konsidera katak, merese ba nia atu hetan pensaun ne’e.

Nia dehan, agora daudaun nia tenke hela aluga uma hodi hela tanba rezidénsia ninian hadi’a hela. Nu’udar eis titulár tenke trata ho dignu ho hela iha uma ne’ebé mak merese duni ba nia.

“Ha’u ba buka tenda ida hodi hela tinan ida. Iha okos ho família tomak. Ne’e mak dignidade ba eis Titulár,” hateten Alkatiri.

Nia dehan, bainhira tau eis Titulár ida iha kondisaun uma la admite, entaun ninia dignidade laiha. Ho razaun hirak ne’e. Governu la husik. Ne’e duni, Governu uma ho kondisaun di’ak.

“Ne’e, ha’u nia diretu. Se lae, muda Lei,” hatutan Mari.

Kona ba kestaun ne’e, tuir Mari nia haree, ne’e hala’o polítika la ho onestidade atu buka halo persegisaun de’it. Atu too iha ne’ebé lia loloos mak ida ne’e. Sira gasta dunik osan hadi’a uma. Sira mós gasta osan hadi’a buat seluk-seluk iha Faról. Tanba, uma ne’e Estadu nian.

Kona-ba traballadór ne’ebé hala’o servisu ho nia. Antes atu komesa nia mak selu rasik. Maibé tanba, eis Titulár sira seluk hetan traballadór no Estadu mak selu. Ne’e dunik, sira seluk iha diretu. (**)